Stúdiónk a hőszigetelésben teljes kivitelezést végez. Bővebben itt érdeklődhet.

Egy átlagos háztartásban a felhasznált összes energia csaknem háromnegyedét fűtésre fordítjuk!

Épületeink hőszigetelése

A hőszigetelés célja műszaki értelemben nem más, mint az épületek és az épületszerkezetek hővédelme, vagyis mérsékelni:

• a téli fűtési hőveszteséget
• a nyári hőterhelést
• a hőhidak kialakulását
• a szerkezeten belüli és a belső felületi páralecsapódást

Mindennek csak megfelelő eszközökkel, odafigyeléssel, és egyéb apró, de lényeges szempont figyelembevételével tehetünk eleget – egyrészt már az épület tervezése, másrészt a kivitelezés, a működtetés során.

A szerkezetek hőszigetelő képességét az úgynevezett hőátbocsátási tényező, az U-érték (korábban k-érték) jellemzi, ami azt mutatja meg,mennyi hő távozik az adott szerkezeten keresztül. Minél alacsonyabb az épületszerkezeti elem, azaz a fal vagy ablak U-értéke, annál jobb a hőszigetelő képessége.

Hőhíd
Az épület hőveszteségét nagyban befolyásolják a hőhidak is. Hőhíd képződhet az épület sarkain, kiszögellésein, illetve ha különböző hőátbocsátási tulajdonságú szerkezeti elemek találkoznak. Ekkor a jobb hővezetésű, erősebben hűlő épületszerkezeti elem elvezeti a belső hőt a külvilág felé, amit úgy vehetünk észre, hogy a falak egyes részei hidegebb tapintásúak. A hőhidak lerontják a falak szigetelőképességét, ezen kívül a falak penészesedéséhez is hozzájárulhatnak.

Külső hőszigetelés – Dryvit

Homlokzat

A homlokzat utólagos hőszigetelésének elterjedt módszere, hogy szigetelőanyagot erősítenek a homlokzathoz (ragasztóanyaggal és mechanikusan), amely kívülről üvegháló védelmet és tapasztóanyagot kap, majd erre kerül a fedő vakolat és a színezés. A homlokzat utólagos hőszigetelésének legelterjedtebb anyaga a polisztirol, amely a homlokzat páraáteresztő képességét ugyan csökkenti, viszont kiváló az anyag hőszigetelő tulajdonsága, könnyen megmunkálható és egyszerűen felszerelhető.A talajhoz közeli részeken ajánlott az ütéseknek jobban ellenálló és vízre nem érzékeny extrudált polisztirollapot használni. A polisztirolhoz hasonló hővédelmi tulajdonságú az ásványgyapot, amely nem éghető, ezért tűzvédelmi szempontból biztonságosabb megoldás, ára viszont majdnem kétszerese a polisztirol alapú hőszigetelésnek.

A polisztirollapok ajánlott vastagsága alapszerkezettől és annak tulajdonságaitól függően legkevesebb 6 cm, de jobb, ha 10 cm. A megfelelő vastagság az egyes rétegek hővezetési tényezőinek ismeretében határozható meg pontosan.

Külső vakolat

A külső vakolat maximum 3,5 mm vastagságú vékonyvakolat lehet a hőszigetelő lapok korlátozott teherviselő képessége miatt:
• A műgyanta adalékokkal javított hagyományos mész-cement bázisú, por alakú vakolatokat vízérzékenységük, foltosodási hajlamuk és a kialakítható struktúra inhomogenitása miatt már alig gyártják.
• A műgyanta kötőanyagú, felhasználásra kész „vödrös” vakolatok terjedtek el, melyeknek széles szín-, vastagság- és struktúraválasztéka a legváltozatosabb igényeket is kielégíti.
• Jóval ellenállóbbak a kiváló páraáteresztő képességű és üvegkeményre szilárduló vízüveg kötőanyagú szilikátvakolatok.

Költségek

A hőszigetelő anyag átlagára körülbelül 30 százaléka a teljes rendszer átlagos árának. Így az utólagosan elvégzett hőszigetelési munkák során nem érdemes a hőszigetelő anyag vastagságával túlzottan takarékoskodni, mivel a költségek jelentős részét ez nem csökkenti.
A hőszigetelés fajlagos költsége (munkadíjjal együtt) állványozás nélkül 5000 Ft/m², állványozással pedig 6000 Ft/m²-re becsülhető. Ez az ár azonban az olcsóbbak közé tartozik. Az ár erősen függ a hőszigetelő anyagtól, a vakolat szemcsenagyságától, színétől és anyagától, és akár a 10 000 Ft/ m² értéket is elérheti. Ha a kivitelezés megfelelő, a hőszigetelés élettartama 30 év.
A homlokzati hőszigetelő rendszer kiválasztásakor tekintettel kell lenni a vonatkozó tűzvédelmi előírásokra.

---

Fektesse otthona korszerűsítésbe pénzét még ma.
A megtérülés 3-10 év alatt garantált!

---

Stúdiónk a korszerű otthon megvalósításához – legyen az új építésű vagy felújításra szoruló – az E-Renovit programja keretében, a termikus burok elvén haladva térképezi fel sorra a hiányosságokat.
Szakembereink a diagnózis alapján, folyamatos ellenőrzés mellett végzik el a munkafolyamatot.

A légtömörség és a hőszigetelés fogalma:

Az épületek külső burka minél légtömörebb kell legyen – ez nem csak a passzívházakra érvényes. Csak a burok légtömörségével lehet olyan építészeti károkat elkerülni, melyek a levegőáramban szállított vízgőzből erednek (lásd lent az ábrát). A huzatos lakóhelyiségeket ma már a lakók egyébként sem fogadják el: Egy ténylegesen légtömör építési mód jobb kényelemérzethez vezet. Ezért a jó légtömörség az építészeti technika manapság általánosan érvényes szabályai szerint elvárt, és ez így rendjén is van. Egy kényelmes passzívház esetében ez méginkább érvényes.

A légtömörség nem az energiatakarékos építészet hobbija, hanem egy kötelező szükségszerűség, ha a szerkezeti elemek átnedvesedését el akarjuk kerülni. A nem légtömör helyeken keresztül áramló levegő ugyanis nagyon sok nedvességet juttat magába az épületszerkezetbe.
A légtömörséget nem szabad a hőszigeteléssel összetéveszteni. Mindkét tulajdonság fontos az épületburok számára, de mindkettőt általában egymástól függetlenül kell elérni:

• Egy jól szigetelő építőanyag nem feltétlenül légtömör: pl. egy kókusszövet-szigetelésen, egy befújt cellulózszigetelésen vagy egy ásványgyapottáblán problémamentesen „át lehet fújni a levegőt”. Ezek az anyagok jó hőszigetelők, de nem légtömörek. Az egyedüli szigetelőanyag, ami egyidejűleg légtömörségi rétegként is alkalmazható, az az üveghab.
• Megfordítva: egy légtömör anyag nem feltétlenül jó hőszigetelő is egyben: pl. az alumíniumlemez tökéletesen légtömör, de hőszigetelő hatása gyakorlatilag nincsen.

Elv

Egy épületburok akkor lehet csakugyan légtömör, ha: A légtömör burok az egész fűtött légtérfogatot körülveszi, mégpedig megszakítások nélkül .

Hőszigetelés:

Légzárás:

.