A környezet tele van energiával. Egy hőszivattyúval a természetben rendelkezésre álló energia egy részét ki lehet nyerni, és mint fűtési energiát vagy meleg víz készítésre fordítandó energiát felhasználni. Egy ilyen gazdaságos készülék alkalmazása minden körülmények között ésszerű. A hőenergiát még -20 ºC hőmérsékleten is ki tudja vonni a környezetből.

Egy évre összegezve a természetes energia felhasználásával, a szokásos fűtési költségek felét is megspórolhatjuk.

Attól függően, hogy a hőszivattyú a környezet mely részéből vonja el az energiát, háromféle típust különböztetünk meg:

• A vizes hőszivattyú (víz-víz)
• A földes hőszivattyú (föld-víz)
• A levegős hőszivattyú (levegő-víz)

A vizes hőszivattyú (víz-víz)

A talajvízből, rétegvízből, tóból vagy patakvízből nyerheti az energiát.
A talajhő szondás és a talajhő kollektor esetén a hőkinyerési teljesítmény a készülék nagyságától és a talajviszonyoktól függ.
Kisebb telkek esetén javasolt a talajhő szonda alkalmazása, mely 50 m mélységig telepíthető.

A földes hőszivattyú (föld-víz)

A talajba behelyezett horizontális vagy vertikális zárt csőrendszerben keringő fagyálló segítségével nyeri ki az energiát a földből.
A talajhő kollektornak nagyobb területre van szüksége. A kollektorfelületet 1,2-1,5 m mélységben telepítik és 8kW hőigényre kb 250 m2 telepítése javasolt.

A levegős hőszivattyú (levegő-víz)
a kültéri levegőt visszahűtve készíti a fűtésre és használati meleg víz (HMV) felhasználására is alkalmas meleg vizet.

A Hőszivattyú lényege

Cégünk teljes gépészeti tervezést és teljeskörű kivitelezést végez.

A geotermikus hőszivattyú
a föld és a ház belső terei között szállít hőt. A talaj mélyebb rétegeinek hőmérséklete télen-nyáron állandó (pl. 6 méter mélyen átlagosan +12 °C): télen melegebb, nyáron hidegebb, mint a levegő hőmérséklete. A hő szállításához folyamatosan elektromos energiát kell a rendszerbe táplálni. Ez elsősorban attól függ, hogy mekkora hőmérsékletkülönbséget kell áthidalni (a hőforrás és a fűtési előremenő hőmérséklet különbsége), általában három és öt közötti érték, tehát egy egység villamos energiával három-öt egység hőenergiát állíthatunk elő. (szemben az elektromos fűtéssel, ahol egy egység villamos energiával egy egység hőenergiát kapunk.
A ténylegesen megfizetendő energia a kompresszor működtetéséhez szükséges elektromos energia lesz. Mivel a tényleges hasznos hőt a hűtőközeg „beszállítja”, a kondenzátoron leadott hőmenniyég 3-4-szer több lehet, mint a kompresszor által felvett elektromos energia.
Azt a számot, amely a felvett elektromos energia és a leadott hőenergia hányadosa, nevezzük hatékonységi mutatónak, vagy az EER számnak (angol Energy Efficiency Ratio).
Minél nagyobb az EER szám, annál hatékonyabb a hőszivattyú.

Annak függvényében, hogy milyen a kollektor oldal, beszélhetünk termálvizes, levegős, vagy geotermikus hőszivattyúkról.

A hőszivattyúval való  tervezés és a teljeskörű kivitelezés iránt érdeklődhet bővebben ITT!

.